Igazából nem nagyon tudok mit írni erről a versről :S ...És most jöhet a kérdés, hogy akkor miért erről írok?xD

Szóval igazából az a dolog gondolkodtatott el engem ebben a versben, hogy van igaziboldogság vagy nincs?...A szökőkút vízcsóvái hol felfele, az ég felé törnek, hol pedig ellankadnak. Sosem állandóak s nekem kicsit úgy tűnik, hogy a költő számára ez a múlandó "siker", hogy az ég felé, a boldogság felé haladás kissé reményvesztett. Valami olyasmi, hogy a boldogság, azzal, hogy nem állandó, nem is igazi...Csalódott abban, amit minden ember remél: hogy úgy tudjon élni, hogy a boldogság és az öröm ragyogja be az életét.

Aztán lehet, hogy ennek a gondolatnak nyoma sincs a verben, de nekem ezt jelentette...És különben is! elvileg ez egy szabad gondolkodású blog xD

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.